Tudnod kell, hogy a változást nem a külső segítők, módszerek, vagy általuk nyújtott új nézőpontok fogják kívülről meghozni. A segítők, módszerek abban segítenek, hogy adnak egy kapaszkodót, felnyitják a valóságodat, behoznak addig esetleg nem észlelt lehetőségeket Számodra, de a változást NEKED KELL MEGTEREMTENED azzal, hogy a kapaszkodót meg kell fognod, a feladatokat el kell végezned, tehát legalább meg kell próbálnod azt, amit javasolnak.  Ha már a tanácsadáson eldöntöd, hogy szerinted ez hülyeség, nem működik, anélkül, hogy valóban megpróbáltad volna, akkor nem várható változás.  Ilyenkor persze úgy fogsz felállni, hogy „ez se tudott segíteni, akárcsak ez előtte lévő számtalan másik”.  Hiszen, ami számomra igaz, az lesz a valóságom.  Ha számodra az az igazság, hogy „rajtam senki se tud segíteni”, akkor tényleg ez lesz a valóságod, Rajtad senki se tud segíteni.  Ezzel sincs baj, de akkor legalább segíts Magadon!

Az "igen, de" típusú ellenállás nem fog eredményre vezetni, hiszen nem a változást, nem a fejlődést szolgálja. Ez a fajta hozzáállás mindig azt jelenti, hogy ragaszkodsz az eddig sem eredményes működési módodhoz. Látod, hogy nem megy az életed, de mégse vagy nyitott a változásra, nem tudod elfogadni a külső segítők által adott nézőpontokat.  Ami nem baj, ez is egy választás, de tudd, hogy akkor nem fog segíteni senki és semmi. Mert helyetted nem tudja senki megcsinálni. Az önmunka nem egy passzív dolog, a boldogság nem csak úgy bekopog az ajtón. A boldogságot Te tudod létrehozni magadnak, rengeteg munkával. A boldogság tulajdonképpen egy döntés.

Igen, egy döntés.  Választás.  És választásom mindig van.  Én dönthetem el, hogy mire mit reagálok.  Én dönthetem el, hogy reagálok-e egyáltalán.  Én dönthetem el, hogy mit gondolok.  Én dönthetem el, hogy mire irányítom a figyelmemet.  Ahogy dr. Edith Eva Eger, auschwitz-i túlélő klinikai pszichológusnő Döntés című könyvében is megfogalmazza: ”Nem tudod megváltoztatni, ami történt, nem tudod megváltoztatni azt, amit tettél, vagy amit tettek veled. De eldöntheted azt, hogyan élsz most…. Van döntési lehetőségünk: dönthetünk úgy, hogy arra figyelünk oda, amit elveszítettünk, vagy pedig arra, amink még megvan.”

Ez a Döntés, tehát hogy a saját elménket, a gondolatainkat, ezen keresztül pedig az érzelmi világunkat mi magunk irányítjuk, mindig rendelkezésünkre áll.  De a döntést nekünk kell meghozni, ezt egyetlen segítő sem fogja megtenni helyettünk.  A Szellemvilág sem.  Ők természetesen mindig a legjobbat akarják nekünk, mindig támogatják azt az utat, amit mi választottunk, de a választás szabadságát meghagyják nekünk.  Istentől szabad akaratot kaptunk, ezt az Égiek maximálisan tiszteletben tartják, soha nem fognak dönteni helyettünk.  Szép csendben kivárják, hogy meghozzuk a választásunkat és utána azon az úton fognak mindenben támogatni, amit mi magunk választottunk.  Természetesen – a szabad akaratunkkal élve – választhatjuk a nehezebb utat is, választhatjuk azt, hogy szenvedni akarunk, boldogtalanok akarunk lenni.  Nyilván ez nem tudatos választás, hiszen ki tenne ilyet szándékosan.  De ha lemondunk a gondolataink feletti hatalomról, másoktól várjuk a felszabadítást, ha annak ellenére ragaszkodunk az „igen, de” álláspontunkhoz,  hogy egy esélyt, egy próbát se adtunk egy új lehetőségnek, akkor sajnos tényleg a boldogtalanságot választjuk.  És mivel ezt szabad akarattal megtehetjük, ilyenkor a Szellemvilág is ezt a választásunkat fogja támogatni, azaz minden esemény tovább fogja bennünk a boldogtalanság és kilátástalanság érzését erősíteni.  „Legyen néktek a ti hitetek szerint” (Máté 9:29)

A régi módszereink, a régi szokásaink pont oda vezettek minket, ahol most tartunk.  Ha ez nem tetszik, akkor igenis meg kell változtatnunk, új módszereket, új szokásokat kell elsajátítanunk.  Nem baj, ha nem látjuk még világosan, hogy mit is akarunk, elég ha azt tudjuk, hogy változást.  Tehát befejezzük azt, ahogy eddig csináltuk és kipróbálunk valami merőben eltérőt.  

Sokszor látom azt, hogy garanciát vár valaki.  Igaz, hogy nem működik az, ahogy eddig csináltam, de csak akkor próbálom meg, amit te tanácsolsz, ha biztos, hogy oda jutok vele, ahová szeretnék.  Tudnod kell, hogy az életben a látszat ellenére, semmire sincs garancia.  Erről az Áldozat mágiája blogbejegyzésemben már írtam.  Nem működik a „hiszem, ha látom” mentalitás, hiszen csak akkor fogjuk látni, ha előbb hinni tudunk benne és mertük választani, mertünk elindulni a felé vezető úton.

Ha valaki olyan gyerekkori téves hitrendszerrel rendelkezik, hogy „nincs választásom”, vagy hogy mindig csak kettőből választhatott, azaz a „vagy megszoksz, vagy megszöksz” érzete az ismerős,  akkor nagyon nehéz elhinni, hogy igenis mindig van, ráadásul ennél sokkal több lehetőségünk is.  Egy segítő, én is, meg tudom mutatni ezeket a lehetőségeket, de ahhoz, hogy ez megjelenjen az életedben, már Neked kell tudatosan úgy dönteni, hogy beengeded a lehetőségeket az életedbe.  Tudom, hogy nehéz, mert a gyerekkori hiedelmek évtizedek óta szerves részei a tudatalattinknak és a tudatalatti nem akarja, hogy bármi is változzon.  Viszont attól még, hogy nehéz, nem lehetetlen.  Te döntesz: „ááá, nehéz, ezért meg se próbálom”, vagy „az idő így is, úgy is eltelik, akkor már legalább megpróbálom és meglátjuk mi lesz”.  Az első választásnál biztos, hogy minden marad a régiben, a másodiknál meg csak egy biztos: semmi sem lesz már ugyanaz, mint régen.  Lehet, hogy nem tetszik majd az új eredmény sem, de akkor megint újraválaszthatsz és próbálkozhatsz tovább és legalább addig se a régiben szomorkodsz.  Az életben csak a kockázatvállalás visz előre, a biztonság csak illuzió, a biztoshoz való ragaszkodás pedig elerőtlenít, mert kiveszi a kezemből a saját Erőmet, függésbe tesz.

„Mindez nem más, mint egy tudatos döntés a részedről, hogy te irányítod a gondolkodásodat.  Életed bármely pillanatában légy tudatában annak, hogy mindig van választásod a gondolataidat illetően, amelyeket megengedsz az elmédben.  Senki más nem tehet oda egy gondolatot, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között találod magad, ez a te döntésed.  Dönts úgy, hogy az elhatalmasodó, gyengítő gondolatokat magasabb spirituális frekvenciájú gondolatokkal helyettesíted.  Ne győzd meg magad arról, hogy ezt nem lehet megtenni, vagy könnyebb mondani, mint megtenni.  Az elméd a tied, hogy irányítsd.  Te vagy a gondolataid alkotója és megválogatója.  Tetszés szerint megváltoztathatod őket.  Ez a te Istentől kapott örökséged, a szabadságod szeglete, amit senki se vehet el.”  Dr. Wayne W.Dyer

Szóval, Te hogy döntesz? Mert ha ezt elolvastad, már nem mondhatod, hogy „nem tudtam, hogy dönthetek”. 😌 Tudod, a nem-döntés is döntés…  Nekem sokat segített az, hogy mindig próbálok a MOST-ban maradni, a figyelmemet tudatosan a Most-ra irányítani.  Ehhez sokat tud hozzátenni a Mindfullness, amit már könyvekből, vagy ingyenes netes videókból is lehet gyakorolni, valamint a különféle, ízlésednek megfelelő Hála-meditációk.  Csak kérlek, hogy legalább próbáld ki, adj neki egy esélyt, ne állj úgy hozzá, hogy „nekem úgyse működne”, vagy „én nem tudok meditálni”.  

Ja, és nem elég, ha egyszer próbáltad… Az agynak az újdonságok mindig sokkot okoznak, tehát ha valami elsőre meg működik, akkor ne dobd ki, próbálgasd, szoktasd hozzá a tudatodat és adj neki esélyt.  Az, hogy valamiről kiderüljön, hogy működik-e, mindig időigényes folyamat és sajnos nagyon sokan pont „három lépésre az aranytól” adják fel.  Próbálkozz keményebben, kitartóbban, ha „kidobnak az ajtón, mássz vissza az ablakon”.  És persze kiderülhet, hogy ez tényleg nem működik, de addigra már legalább tettél valamit Magadért és belelkesülsz, hogy keress más megoldást, ami már sikerre fog vezetni.