Az egyensúlyi párkapcsolat titkai
2023. júl. 31. 4:20 ,
Nincsenek hozzászólások
"Tudatosítsuk, hogy a szeretet szükséges a jó kapcsolatokhoz, de nem elégséges hozzájuk. A legjobb kapcsolatok soha nem pusztán szeretetből épülnek. Munkát igényelnek, nem is keveset."
John Robbins
Mi kell ahhoz, hogy egy egyensúlyi párkapcsolatot tudjunk kialakítani?
Először is jó, ha ismerjük a saját működési mintáinkat, tehát azokat a női-férfi szerepmintákat, valamint a párkapcsolatról, szerelemről szóló családi hitrendszereinket, melyeket gyerekként a szüleinktől láttunk. Úgy is mondhatnám, hogy az anyatejjel szívtuk magunkba azt, hogy hogy is kell Nőként működni, akár az életben, akár a párkapcsolatban, illetve, hogy milyen a "jó" társ, a "megfelelő" Férfi. Ezeket a mintákat általában nem is tudatosítjuk magunkban, azok a tudatalattiba ültetődnek el, szokszor már 0-7 éves korunk között. Mintamásolással vesszük át szüleink megküzdési-, konfliktuskezelési módjait, sziklaszilárdnak hitt "tanításait" a kapcsolatok hogyanjáról. Ha soha nem állunk meg megkérdőjelezni ezeket a tudattalanul átvett programokat, akkor leggyakrabban az fordul elő, hogy egy-az-egyben lemásoljuk valamelyik szülőnk hibás, az egyensúlyi állapothoz képest kibillent működését, akár az életbem való beválásról, akár a kapcsolatban elfoglalt helyéről és működéséről legyen szó. Ha azt láttuk, hogy anyu mindig alávetette magát mindenki más akaratának, mi is önfeláldozó, áldozat típussá válhatunk, holott már anyu is szenvedett ettől a mintától, csak hát azt gyerekként nem így értelmeztük, nem mérlegeltük, hogy ha a mintát lemásolom, a fájdalmat is megkapom hozzá. "Jaj, csak olyan ne legyek, mint az anyám!"... aztán pont olyan lettem... Ismerős?
A másik lehetőség, amennyiben feltáratlanok maradnak ezek a hibás azonosulások, hogy a bevonódás, azaz lemásolás helyett ellenállásba csapunk át. "Márpedig én mindent másként fogok csinálni, mint anyám!" Igen ám, de hogy? Hiszen csak azt tudom, hogy hogy nem. Ebből aztán az lesz, hogy nincs tudatosított, konkrét tervem arra, hogy a kapott mintát hogy fogom jól használni, egyszerűen csak a bevonódás helyett átmegyek ellenállásba és ennek eredményeként ugyancsak kiborulok az egyensúlyból, csak most éppen a másik oldalra. Például, ha azt láttam, hogy anyu áldozat típus volt és ezért mindenki kihasználta, akkor tudat alatt megfogadhatom, hogy én juszt is máshogy csinálom és már létre is hoztam az erős nő karakterét, akit ugyan lehetetlen kihasználni, viszont gyakorlatilag igazi Férfi számára megközelíteni is.
A párkapcsolatra ható tudatalatti programokról ebben a bejegyzésemben már bővebben írtam, ha érdekel, kérlek, hogy kattints át. Azt, hogy a párkapcsolatokban a szüleinktől látott mintákat ismételjük, már sokan felismerték, pszichológusoknál, lelki segítőknél lehet olvasni, hallani erről. Viszont aki nem érti a Lélek eredeti szándékát, az erre azt a magyarázatot adja, hogy azért másoljuk a szülői mintát, mert ezt szoktuk, ezt tanultuk meg.... Hát ez nem egészen így van, bár tény, hogy ebben felnőve, megszokjuk. Viszont ha tudjuk, hogy a Lélek tökéletes, akkor el kell ismernünk, hogy a szülői mintaválasztása is tökéletes kell, hogy legyen, tehát nem történhetett véletlenszerűen, hogy majd aztán jól megszokjam és ezért ismételjem. Miért választottam akkor pont ezeket a szülőket? Pontosan a minta miatt.
A Lélek tudja, hogy ebben az inkarnációjában mit szeretne megtapasztalni, erre hoz magával vágyakat és szuperképességeket és pont úgy választ szülői mintát is, hogy a hozott képességeit gyakorolhassa. A szülői minta tehát tulajdonképpen tükör, ami arra szolgálna, hogy belenézve megtanuljuk egyensúlyi állapotban alkalmazni a hozott szuperképességeinket, működési elveinket. Az más kérdés, hogy gyerekként szinte képtelenek vagyunk a mintákat jól megtanulni, hiszen egyrészt a szüleink sem egyensúlyi állapotból mutatják azt be - hiszen nekik se tanította meg senki és elég kevés az idősebb generációkban az, aki ráébredt az önvalójára -, másrészt gyerekként érzelmileg bevonódunk a történetbe, tehát nem tudjuk érzelmektől mentesen, csak megfigyelni a bemutatott mintákat. A Szellemvilág törvényei szerint viszont minden tükröt addig kapunk vissza, míg egyszer rendesen bele nem nézünk és meg nem értjük a lényeget. Tehát valójában ezért van az, hogy mivel a szülők által bemutatott mintát nem tanultuk meg jól, felnőve a pár- és egyéb kapcsolatainkban újra ezeket a mintákat választjuk,tehát mondhatni, hogy visszakapjuk ugyanazt a tükröt. Mint ahogy mindig hangoztatom: sosem a tükrön kell változtatni, azt kiiktathatjuk, összetörhetjük - tehát lecserélhetjük a párunkat -, viszont ha nem tanultuk meg a leckét, nem lettünk tudatos a mintára, újra és újra vissza fogjuk kapni. Ez az oka annak, hogy sokan tapasztalják, hogy hiába cserélgetik a párjukat, szinte mindig ugyanaz a vége minden kapcsolatuknak. Hozzáteszem, hogy ha valaki tudatosan tartózkodik már a párkapcsolattól, ő sem ússza meg a tudatosságot, ugyanis egyéb, baráti-, munkahelyi kapcsolatokban is ugyanezt működtetjük... Ha szeretnéd tudni, hogy Te milyen szuperképességekkel jöttél Lélekként, tehát mit kellene jól megtanulnod működtetni, szeretettel várlak a 2 órás Sorselemzésre, ahol pont ezekkel a témákkal foglalkozunk.
Sokat tud segíteni, ha az előző párkapcsolatainkat, illetve az azokban szerzett sérüléseinket el tudtuk engedni. Bár nem olyan nyilvánvaló, de ugyancsak el kell engedni azokat az önmagukkal kapcsolatban kialakított képzeteinket is, amik 1. vagy nem is a sajátunk, csak összeszedtük valahonnan, könyezetből, tévéfilmekből, regényekből és nem igazán az életben működtethető kapcsolatokról szólnak, illetve 2. a mi számunkra valamiért nem lenne jó, ha megvalósulna. Itt arra gondolok, amikor valaki "összeollóz" innen-onnan egy olyan álom-személyiséget, ami nagyon távol áll a saját önvalójától, de azt képzeli, hogy ha majd kapcsolatban él, akkor ezt az álmot fogja működtetni. Például utálok főzni, de az a kép él a fejemben, hogy a párkapcsolat nagy közös vasárnapi ebédekkel jár együtt - mert ezt láttam a romantikus filmeken és ott olyan jól nézett ki - és belekényszerítem magam ebbe az álomképbe, majd pár év múlva kiégve döbbenek rá, hogy nem is a saját álmomat éltem. Sajnos a filmekben látható nagy, boldog patchwork családok álszent mintájához képest a csúfos hazai valóság az, hogy a felnőttkorban kötött új kapcsolatok nagyobb hányada pont azért megy tönkre, mert valamelyik fél nem tudja elfogadni a másik előző kapcsolatból származó gyerekeit, vagy a gyerekek őt. Ha tehát eleve egy független, sokat utazó, lekötöttségeket nem jól viselő lélek vagyunk, de van egy meg nem élt és nem is biztos, hogy valós, inkább rózsaszín-romantikus álmunk az anyasággal kapcsolatban, akkor nem biztos, hogy az amúgy sármos, de három gyerekét egyedül nevelő apuka lesz a legjobb választás hosszú távon. Persze, egy-egy fénykép erejéig a közösségi médiára kitéve nagyon jól tud mutatni, ahogy boldogan pózolunk az új kapcsolatunkkal, családunkkal, de az 5 perc hírnév után magunkra maradunk a hétköznapok nehézségeivel, ami viszont már nagyon távol van a habos-babos rózsaszín színvilágtól.
A következő pont, amit ki kell pipálnunk, az az önismeret azon része, hogy megértem, hogy mi is az egyensúlyi Női létezés állapota. Azaz az igazi Nő archetípusának, a nő kapcsolatban és közösségben elfoglalt szerepének tisztázása, a Férfi működésének megértése. Ide tartozik, hogy a most fennhangon hirdetett "mindenki egyenlő" álláspontot elengedjük és megértjük, hogy Isten nem véletlenül teremtette különbözőre, mondhatnám más-más célból, eltérő funkcióra a férfiakat és a nőket, és most nem csak a szaporodásról beszélek. Meg kell érteni a férfi és a nő evolóciós motivációját, azaz, hogy milyen "feladatra" készült a testünk, benne a hüllőaggyal, ami a robotpilóta programjainkat még ma is irányítja. Hiába élünk már teljesen más körülmények és feltételek között, az itt tárolt programok, melyek a túlélésünket biztosítják, egy fikarcnyit sem változtak. Erre egy példa: a mai világban már elég nehéz szó szerint éhenhalni, ugyanis közösségek és szociális hálók segítik azokat a nőket is, akik elveszítik a munkájukat, vagy az eltartásukat biztosító férfit, mégis a nők legnagyobb százalékának a mai napig az egzisztenciális bizonytalanság a legnagyobb félelme...
Ehhez még hozzátenném, hogy a Te lelked sem véletlenül választott a mostani inkarnációjára női testet. Tapasztalatom szerint a férfiak és a nők teljesen másként teremtenek, teljesen más energiával élnek és teljesen más az ittlétük felsőbb motivációja, azaz a spirituális célja. Ha ezt nem vesszük figyelembe és nőként maszkulin energiából próbálunk élni, az első 40 évünkben ezt még sikeresnek is érezhetjük, de aztán jönnek az addigi sima úton a bukkanók: először általában a párkapcsolatunk dől be, aztán szép lassan jön a kudarc a karrierben, teremtésben is. Ha nem vagyunk arra tekintettel, hogy nőként másként kell teremtenünk, akkor előbb-utóbb csalódással vesszük észre, hogy ami eddig működött, az most már csak küszködés, egyre kevesebb látható eredménnyel. Ha úgy érzed, hogy Nálad itt lesz a gond, az 1 órás coaching keretében ezt szépen át tudjuk beszélni.
Egy egyensúlyi férfi-energiában létező férfi kizárólag egy önmagát megismert, egyensúlyban lévő nővel fog hosszútávon jól együttműködni. Nyilván ott van még a "futottak még" férfi-kategória, de ki akar maga mellé hosszútávon anyu-pici-fiát, vagy egy önimádó, a másik lenyomásából erőt merítő nárciszt? Meg kell értenünk tehát, hogy mi az amit mi szeretnénk kapni egy társkapcsolattól, valamint át kell látnunk azt is, hogy mi az, ami egy nagybetűs Férfit mellénk ragaszt. Itt természetesen energetikai működésekről van szó, nem a külcsínről, mert az teljesen szubjektív, minden férfinek más női bájakon és értékeken akad meg a figyelme. Ami viszont az összes nagybetűs Férfiben egységes, hogy csak akkor áll vállaltan és hosszútávon egy nővel közösségbe, ha attól ő jobban van, nagyobb egésznek érzi magát, mint egyedül lenne. Ezért sem működnek azok a nézőpontok, hogy "majd én megváltoztatom", "majd miattam elhagyja a feleségét", vagy hogy "majd akkor leszek igazi nő, ha megérkezik mellém az igazi férfi". Mint minden teremtésben, először nekem kell a magam részét beletenni, hogy aztán a többi ideális feltétel is megteremtődjön. Az áldozat mágiájáról szóló bejegyzésemet itt tudod elolvasni. Egy igazi Férfi tehát csak egy már kész, önmagát igazi Nőként megélt Nő mellé fog odaállni stabilan.
Ismernünk és irányítanunk kell a saját tudatállapotunkat, hiszen a hasonló hasonlót vonz elv alapján csak olyannal tudunk kapcsolatot teremteni, mondhatnám, hogy csak azok számára válunk "láthatóvá" energetikailag, akivel együtt tudunk rezegni. Az emelkedett, magasabb tudatállapot ugyanilyen emelkedett tudatállapotú embereket, köztük pontenciális Férfiakat vonz. Dolgoznunk kell tehát azon is, hogy általánosságban milyen tudatszinten éljük meg a mindennapokat és ha még nem magas állapotban, akkor tudatosan emelni kell magunkat. Ha még nem hallottál a tudatállapotokról, szeretettel ajánlom David R. Hawkins tudatskálájának tanulmányozását. A tudatállapot tartós átállításában én is tudok segíteni Neked az 1 órás coaching keretében.
Oké, tehát felderítettük és megfejlődtük a családi téves hitrendszereket, tisztáztuk a saját egyensúlyi állapotunkat, megértettük az archetipikus női és férfi működési programokat, rendeztük a tudatállapotunkat. De mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy egyáltalán milyen értékek mentén keressük a párunkat? Végiggondoltad-e már egyszer is, hogy pontosan, igen PONTOSAN milyen kapcsolatban éreznéd jól Magad? Ezt úgy kell érteni, hogy ha bemész a céllövöldébe, ahol száz meg száz csillivilli, jószagú és pihepuha plüss között kell választanod, viszont csak egyetlen nyilat kaptál a lövéshez, akkor mennyire kell tudnod PONTOSAN, hogy mit akarsz eltalálni? Mert persze lehet vaktában is lövöldözni, de lássuk be, hogy az hosszútávon csak csalódást okoz, mert egyik férfi sem az volt, akit mi elképzeltünk.... Ehhez tehát először is nagyon pontosan el kell képzelnünk. Nyilván a férfit is, de nem ő a legfontosabb, hanem hogy feltérképezzük megismerjük azt, hogy mi hogy és milyen kapcsolati keretek között vagyunk a legboldogabbak. Tapasztalatom szerint a legtöbben úgy választunk párt, hogy egy szakítás után arra koncentrálunk, hogy mit nem akarok még egyszer, így a hiányból való teremtés által pont azt vonzzuk be az életünkbe, aki bár azt az egy igényünket ki fogja elégíteni, de máshol megint csak hiányosságot fog tükrözni. Például, ha volt egy naplopó, magát eltartató, link párunk és mi meguntuk, hogy örökké rajtunk múlik a pénzügyi biztonság, akkor ebből a hiányból - a tudatos célállítás nélkül - könnyen bevonzunk egy olyan "szorgos" férfit, aki bár jó egzisztenciával bír, de talán pont ezért, a munkáját mindig elénk fogja sorolni. Persze, ha valaki imád egy párkapcsolatban mindig egyedül lenni, akkor neki pont ez a jó, viszont ha mi szeretünk minőségi időt tölteni a párunkkal, akkor valahol mégiscsak az egyensúlyt kell keresnünk. Azért fontos a jó célállítás tehát, mert ha csak a hiányokra koncentrálva határozzuk meg a nyílvesszőnk kilövésének irányát, akkor csak a hiányokat fogjuk ismételni, pepitában. Az 1 órás coaching arra is remek lehetőség, hogy a célállítást elvégezzük és átbeszéljük a tudatos teremtés gyakorlati kérdéseit.
És ha mindezt tisztáztuk, kitisztítottuk, megfejlődtük, tehát mi már készen vagyunk: önazonosan és a női egyensúlyunkból tudunk létezni, akkor kezdődhet a fizikai síkon is az aktív "manifesztáció". Van, aki ilyenkor már megelégszik azzal, hogy az Univerzum majd elrendezi és elküldi számára a megfelelő férfit, tehát azon kívül, hogy jól érzi magát a bőrében, tulajdonképpen nem tesz aktívan többet. Ez is egy járható út, hisz alapvetően a manifesztációnk irányítója a tudatállapotunk. Ha viszont kicsit fel akarod gyorsítani a folyamatot, akkor anélkül, hogy rátennél egy görcsös akarást, vagy irányítási kontrollt a manifesztációdra, különböző technikákkal és praktikákkal megkönnyítheted, hogy a megfelelő férfi Rád találjon. Léteznek már nagyon jó könyvek, előadások, amik részletezik ezeket a technikákat, de ha konkrétan, saját profilodra szabva szeretnél ezekről hallani, abban is tudok segíteni.
Aztán egyszer csak megérkezik az "ideális" férfi és minden egycsapásra tökéletes lesz. 💮 Igen, egy tündérmesében biztosan, de a valóságban az egyensúlyi kapcsolat megtalálása nem életbiztosítás arra vonatkozóan, hogy ezt évekig jól is tudjuk működtetni. Itt is érvényesül a szabad akarat, tehát mindkettőnknek kell akarnia, végig. Aztán tudnod kell, hogy innen is még rengeteg munka van a kapcsolatban, de itt is csak magadon kell dolgoznod. Mert hogy valószínűleg pont olyan férfit sikerült manifesztálnod, aki a még fel nem dolgozott részeidre irányítja rá a lámpafényt, tehát tulajdonképpen kaptál egy csinos kis tükröt, amibe belenézve nap mint nap dolgozhatsz a saját elakadásaidon. És persze ő is általad, a sajátjain. A párkapcsolatoknak ugyanis az a szerepe, hogy mindvégig ráirányítsák a figyelmünket azokra a részeinkre, amikkel még dolgunk van, így biztosítva számunkra a folyamatos önmunkát, ami által egyre jobbá válunk, egyre jobban beleállunk a karmánkba. Az elakadásaink sorban, hagymahéj-szerűen jönnek velünk szembe, tehát ha egy réteget sikeresen le is hámoztunk, még mindig van alatta másik.
Az önmunkának tehát mondhatni, sosincs vége, hacsak nem vagy olyan szerencsés, hogy egyszer csak megvilágosodsz. Viszont jó hír, hogy már egyre rutinosabban, egyre kevesebb fájdalommal és munkával tudod ezeket a rétegeket megdolgozni. Ha tehát sikerült egy egyensúlyi párkapcsolatot manifesztálnod, akkor nagy esélyed van arra, hogy bár munkával, de együtt, egymást segítve, egyre jobbá váltok egymás mellett, ami a kapcsolódásotokra is hiheteltenül inspirálóan hat. Jó esetben a férfi is azt fogja látni melletted, hogy fejlődni érdemes és felemelő feladat és dolgozik önmagán, tehát egymást húzzátok egyre feljebb.
A "boldogan éltek míg meg nem haltak" részt tehát én kiegészíteném azzal, hogy boldogan és tudatos önmunkát folytatva éltek, míg meg nem haltak, így viszont már igaz is lehet a tündérmese. Ha akarod és teszel érte, Rád is vár egy tündérmese. 🐤
"Azt hiszem, ez a különbség egy rosszul és egy jól működő kapcsolat között. Az előbbinél úgy érzed, hogy egy vasmacskához vagy láncolva... az utóbbinál pedig mintha repülnél."
Colleen Hoover
Nagy szeretettel várlak, ha úgy érzed, hogy tudnálak segíteni az alábbi folyamatokban egyenként, vagy akár mindegyikben:
❁ tanácsadás a gyerekkori téves programok felderítésére, letevésére
❁ megértést hozó, friss nézőpontok a kibillent nőiségből való létezés helyreállítására és a Férfivel való egyensúlyi kapcsolódásra
❁ Érzelmi Felszabadító Technika, azaz EFT az elengedéshez
❁ NLP célállítás, a fókuszod beállításához, a tudatos “hogyan tovább”-hoz
❁ tudatos teremtéssel, manifesztálással kapcsolatos elméleti és konkrét, általam kipróbált gyakorlati technikák, hogy most már azt a Párt manifesztáld, aki a legjobb Számodra
🐦
Góczán Krisztina vagyok, pszichikus médium.
Erre a linkre kattintva többet is megtudhatsz rólam, szolgáltatásaimról és azok áráról.
Ha úgy érzed, hogy tudok Neked segíteni az elakadásodban, vagy a személyes tudatosságod fejlesztésében, szeretettel várlak tanácsadásra: angyalsuttogas@gmail.com. Az általam tartott spirituális tanácsadásról itt olvashatsz bővebben és megtudhatod, hogy dolgozom én együtt az Égiekkel annak érdekében, hogy Te magabiztosabb, kiteljesedettebb és boldogabb lehess.